Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a helyi lakosok minden magyarországi településen és a fővárosi kerületekben megválasztják a polgármestert és a helyi önkormányzat képviselőtestületének tagjait.
Ezen kívül minden megyében megválasztjuk a megyei önkormányzat tagjait, valamint a budapesti lakosok főpolgámestert is választanak.
Hogyan választjuk meg a polgármestert?
A polgármestert minden településen és a fővárosi kerületekben közvetlenül választják meg a választópolgárok. A szavazólapon mindenki egy jelöltre szavazhat, akik közül az lesz a polgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta. Nincsen érvényességi küszöb, azaz az eredmény érvényes lesz, függetlenül attól, hogy hány ember megy el szavazni az adott városban, faluban, kerületben.
Hogyan választjuk meg a főpolgármestert?
A budapesti lakosok a saját kerületük polgármestere mellett főpolgármestert is választanak. A szavazólapon mindenki egy jelöltre szavazhat, akik közül az lesz a főpolgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta. Érvényességi küszöb nincsen, azaz érvényes lesz az eredmény attól függetlenül, hogy hány ember megy el szavazni. A főpolgármester irányítja a Főpolgármesteri Hivatalt és ő a Fővárosi Közgyűlés elnöke.
Hogyan választjuk meg a helyi önkormányzat képviselőtestületének tagjait?
Az önkormányzat képviselőtestületét két különböző rendszer szerint választjuk meg attól függően, hogy mekkora az adott település lakosságszáma.
- A tízezer vagy annál kevesebb lakosú településeken ún. egyéni listás (kislistás) rendszer működik. Az egész település egyetlen választókerületet alkot, ahol minden választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat összesen, ahány tagú lesz a képviselőtestület. Például egy 600 fős faluban 4 tagból áll a képviselőtestület, tehát a lakosok a szavazólapon legfeljebb 4 jelölt mellé húzhatják be az X-et. Ha két jelölt pont ugyanannyi szavazatot kapott, sorsolással dől el, melyikőjükből lesz képviselő.
- A tízezernél magasabb lakosságszámú településeken, valamint a fővárosi kerületekben ezzel szemben vegyes rendszer működik. Egy-egy település több választókerületre oszlik (szemben a kisebb településekkel). Függetlenül attól, hogy hány fős a képviselőtestület, itt minden választópolgár csak 1 jelöltre szavazhat! A képviselőtestületbe kétféleképpen lehet bekerülni.
- Képviselő lesz egyrészt minden választókerületben az a jelölt, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
- Másrészt, ha valaki egy párt vagy egy egyesület színeiben indul, akkor lehetősége van kompenzációs listáról is bekerülni, még ha nem is ő kapta a legtöbb szavazatot.
Azt, hogy hány választókerület van és hogy hányan tudnak kompenzációs listáról bejutni a képviselőtestületbe, megint csak az adott település lélekszáma dönti el.
Mi az a kompenzációs lista?
Kompenzációs listát a jelölő szervezetek (vagyis pártok és egyesületek) állíthatnak a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken, valamint a fővárosi kerületekben. A kompenzációs listára azok a szavazatok kerülnek fel, amelyekkel nem szereztek mandátumot – azaz a vesztes jelöltekre leadott szavazatok. Ezeket nevezzük töredékszavazatoknak. A kompenzációs listára tehát nem szavazunk! A megmaradt képviselői helyek kiosztása a töredékszavazatok arányában – egy matematikai számítás alapján – történik.
Mindez azt jelenti, hogy akkor is esélye van egy adott jelöltnek mandátumot szerezni, ha nem rá szavaztak a legtöbben. A kompenzációs lista célja, hogy ne vesszenek kárba a vesztes jelöltre leadott szavazatok sem. Azonban ez a cél csak akkor valósul meg, ha az adott jelölt nem függetlenként, hanem egy párt vagy egy egyesület színeiben indul, a független jelöltek ugyanis nem gyűjthetnek töredékszavazatokat.
A fenti példa esetében a Kék Párt jelöltje kapta az egyik választókerületben a legtöbb szavazatot, így ő lesz a képviselő. A két másik párt jelöltjeire leadott szavazatok sem vesznek azonban kárba, a Piros Párt 300 szavazatot, a Zöld Párt pedig 400 szavazatot írhat a kompenzációs listájára. Miután a többi választókerületből is hozzáadják a pártok kompenzációs listájához a vesztes jelöltekre leadott szavazatokat, elkezdődik a megmaradt mandátumok kiosztása.
Például egy 70 000 fős város 12 választókerületre van osztva, így ott 12 képviselő jut be a képviselőtestületbe az egyéni választókerületekből. Emellett azonban még 5 jelöltnek lehetősége van kompenzációs listáról mandátumhoz jutni, így a képviselőtestület összesen 17 tagból fog állni.
Hogyan választjuk meg a megyei önkormányzatot?
A települési önkormányzatok mellett minden megyében területi, vagy más néven megyei önkormányzatok is működnek, amelyek elsősorban több települést átfogó koordinációs, területfejlesztési és vidékfejlesztési feladatokat látnak el. A megyei közgyűlés választásakor az egész megye egyetlen választókerületet alkot, ahol mindenkinek egy listára van lehetősége szavazni. Nem egyéni jelöltekre szavazunk tehát, hanem egy párt vagy egyesület listájára. A listák ezután egy matematikai számítás alapján jutnak mandátumhoz. Figyelem! Nem minden település lakosai szavazhatnak a megyei közgyűlésre! A megyei jogú városok és a főváros lakói nem rendelkeznek választójoggal a megyei önkormányzat választásánál.
Hogyan választjuk meg a fővárosi közgyűlést?
Budapesten az egyes kerületek önkormányzatai mellett a város egészét átfogó ún. fővárosi közgyűlés is működik. A közgyűlés összetételét azonban nem közvetlenül a lakosok választják meg. Annak tagjai egyrészt a főpolgármester, valamint a 23 kerület polgármestere. Ezen kívül még 9 tag a fővárosi kompenzációs listáról jut mandátumhoz. (A kompenzációs listáról részletesen lásd feljebb: Mi az a kompenzációs lista?). Erre a listára kerülnek fel az egyes kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok. Töredékszavazatoknak a vesztes jelöltekre leadott szavazatokat hívjuk.