Skip to main content

Ki szavazhat a helyi önkormányzati választásokon?

A helyi önkormányzati választásokon azok szavazhatnak, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye van az adott településen (megyében). A helyi lakosok közül azonban nem csak a magyar állampolgárok jogosultak szavazni. A helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterre szavazhat az Európai Unió bármely más tagállamának állampolgára is, ha van magyarországi lakóhelye, és előzetesen kérte felvételét a központi névjegyzékbe. Ezenkívül részt vehetnek ezeken a választásokon a magyarországi lakcímmel rendelkező és helyben lakó, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert külföldiek is.

Ha valakit gondnoksági eljárásban vagy büntetőeljárásban megfosztottak a választójogától, az a helyi önkormányzati választáskor sem szavazhat.

Ki szavazhat az országgyűlési választásokon?

Az országgyűlési választásokon minden nagykorú (18 év feletti, vagy házassággal nagykorúvá vált 16 éven felüli) magyar állampolgár részt vehet, kivéve azokat, akiknek bíróság korlátozta a választójogát gondnoksági eljárásban vagy büntetőeljárásban.
Az országgyűlési választásokon magyarországi lakosok és külföldön lakó állampolgárok is szavazhatnak. Ha rendelkezel magyarországi lakcímmel, de külföldön szeretnél élni választójogoddal, itt találsz tájékoztatást.
Ha nem rendelkezel magyarországi lakcímmel, és levélben szavazás útján szeretnél élni a választójogoddal, akkor itt találsz tájékoztatást.

Ki szavazhat az Európai Parlament tagjainak magyarországi választásain?

Az Európai Parlament képviselőinek magyarországi választásain nemcsak a magyar állampolgárok szavazhatnak, hanem az Európai Unió bármely más tagállamának állampolgára is, ha van magyarországi lakóhelye, és előzetesen kérte felvételét a központi névjegyzékbe. (Ehhez mintabeadvány itt elérhető.)

Ha valakit gondnoksági eljárásban vagy büntetőeljárásban megfosztottak a választójogától az európai parlamenti választáson sem szavazhat.

Több információhoz az európai parlamenti választásról kattints ide.

Ki szavazhat a nemzetiségi önkormányzati választásokon?

Ha a Magyarországon élő, hivatalosan elismert nemzetiségek valamelyikéhez (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) tartozol, akkor kérheted a felvételed a nemzetiségi névjegyzékbe. Ezt online is megteheted itt, ha van ügyfélkapu hozzáférésed, vagy ezzel a mintabeadvánnyal postán az itt megtalálható címre elküldve.

Egy nemzetiséghez az tartozik, aki ezt önmagáról így gondolja. Ezért a kérelem benyújtásán kívül mást nem kell tenned a névjegyzékbe vételhez.

A névjegyzékbe vétel utáni önkormányzati választáson már a nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltekre is szavazhatsz.

FIGYELEM! A nemzetiségi önkormányzati választás nem ugyanaz, mint a nemzetiségi listára szavazás az országgyűlési választáson. A nemzetiségi névjegyzékbe vételi kérelemben külön jelölnöd kell, hogy szeretnéd-e, ha a nemzetiségi önkormányzati választáson kívül az országgyűlési képviselők választásán is nemzetiségiként szavazz. Ha ezt is kéred, akkor az országgyűlési választásokon nem szavazhatsz pártok listájára, hanem csak a nemzetiségi listára. Ezért ha az országgyűlési választásokon változatlanul pártokra (is) szavaznál, de szeretnél nemzetiségi önkormányzati választásokon szavazni, csak az “A” pontot ikszeld be a kérelmen, a “B” pontot hagyd üresen.

A nemzetiségi listákról az országgyűlési választásokon itt olvashatsz bővebben.

Ha valakit gondnoksági eljárásban vagy büntetőeljárásban megfosztottak a választójogától az a nemzetiségi önkormányzati választáskor sem szavazhat.

A fogyatékossággal élők szavazhatnak?

A fogyatékosság sokféle lehet a mozgáskorlátozottságtól az értelmi fogyatékosságig. Ezek a tulajdonságok valójában annak a társadalmi környezetnek a fogyatékosságai, amely nem képes megfelelő lehetőségeket biztosítani minden állampolgár számára jogaik gyakorlására.

Magyarország a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény részes államaként vállalta is, hogy biztosítja minden fogyatékossággal élő ember számára a választójog gyakorlását – legyen szó akár testi, akár értelmi fogyatékosságról. Ennek ellenére sokán csupán a fogyatékosságukra való tekintettel veszítik el a választójogukat azzal, hogy valamilyen értelmi fogyatékosság, pszichiátriai kórkép miatt vagy bármely más okból gondnokság alá helyezi őket a bíróság. A TASZ álláspontja szerint ezek a bírósági döntések önkényesen korlátozzák polgártársaink jogait, és ellentétesek Magyarország kötelezettségvállalásaival. Ha veled vagy valamely ismerősöddel is ez történt, akkor keresd a TASZ jogsegélyszolgálatát a választójogod helyreállításához. A részletekért kattints ide.  Több perben sikerült elérnünk, hogy fogyatékossággal élő ügyfelünk választójogát helyreállítsák.

Ha valamilyen fogyatékossággal élsz, akkor jogosult vagy arra, hogy segítséget kapj a szavazáshoz. Erről bővebben itt olvashatsz.

Gondnokság alatt állok, szeretnék szavazni. Mit tehetek?

Ha gondnokság alatt állsz, ettől még lehet, hogy szavazhatsz. Meg kell nézni az ítéletet, amiben gondnokság alá helyeztek. Ha nem ír választójogról, akkor szavazhatsz. Ha az ítélet korlátozza a választójogod, nem szavazhatsz. Ha nem szavazhatsz, mert gondnokság alatt állsz, segítünk! Írj nekünk ide: jogsegely@tasz.hu.

Ha börtönben vagyok, szavazhatok?

Önmagában a fogvatartás nem korlátozza a választójogot. A jogerős ítéletet követően azonban eltilthatnak a közügyektől. Ha ez megtörtént, akkor a közügyektől való eltiltás hatálya alatt nem szavazhatsz.

Tehát nem az a kérdés, hogy börtönben vagy-e, hanem az, hogy eltiltottak-e a közügyek gyakorlásától.

A közügyektől eltiltás egy mellékbüntetés, amelyet akkor alkalmaz a bíróság, ha valakit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és – a bíróság szerint – méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen.

A bíróság az ítéletben mindig leírja, hogy mennyi időre szól a közügyektől való eltiltás. Azt azonban úgy kell számítani, hogy a jogerős ítéletet követő szabadságvesztés időtartama nem számít bele. A közügyektől eltiltás nagyrészt csak az adott bűncselekmény büntetéséül kiszabott szabadságvesztés letöltését követően kezdődik meg és addig tart, amíg a bíróság által kiszabott idő  – 1-10 év – el nem telik. (Az eltiltás ideje telik még az ítélet  jogerőre emelkedése és a bevonulás között is.)

Ha nem vagy eltiltva a közügyek gyakorlásától, akkor az országgyűlési választások és az európai parlamenti választások esetében mozgóurnát kell kérned a fogvatartásod helyszínére. Ehhez segítséget találsz itt. Tudnod kell azt is, hogy a mozgóurnás szavazás részleteit a büntetés-végrehajtási intézetek szabályozzák.

A helyi önkormányzati választáson csak akkor tudod leadni a szavazatodat, ha a fogvatartásod helyszíne abban a választókerületben van, ahol a lakóhelyed vagy a tartózkodási helyed.  Ilyenkor is mozgóurnát kell kérned. (Ha a tartózkodási helyed szerinti választókerületben tartanak fogva, akkor előbb átjelentkezési kérelmet kell benyújtanod. Ezután kell kérned a mozgóurnát.)

Pszichiátriai gyógykezelés alatt állok, egy intézetben vagyok, szavazhatok?

Igen, ha nem korlátozta a bíróság a választójogodat gondnokság alá helyezéssel. (Erről lásd fentebb.)

Ha nem hagyhatod el az intézményt az egészségi állapotod miatt, akkor mozgóurnát kell igényelned. Ehhez segítséget találsz itt. Ha nem a lakóhelyed vagy tartózkodási helyed szerinti választókerületben van az intézet, ahol kezelnek, akkor át kell jelentkezned a szavazáshoz (ehhez itt találsz segítséget), és csak ezután kérj mozgóurnát.

Kötelező vagy sürgősségi gyógykezelés alatt állok, szavazhatok?

Igen, ha nem korlátozta a bíróság a választójogodat gondnokság alá helyezéssel. (Erről lásd fentebb.) Ha nem hagyhatod el az intézményt az egészségi állapotod miatt, akkor mozgóurnát kell igényelned. Ehhez segítséget találsz itt. Ha nem a lakóhelyed vagy tartózkodási helyed szerinti választókerületben van az intézet, ahol kezelnek, akkor át kell jelentkezned a szavazáshoz (ehhez itt találsz segítséget), és csak ezután kérj mozgóurnát.

17 éves vagyok, szavazhatok?

Nem, csak a 18. év betöltése után szavazhatsz, ha csak nem váltál nagykorúvá házzaságkötés miatt a 16. és 18. születésnapod között.

Viszont addig is számos módon, aktívan részt vehetsz a közügyekben. A tetteiddel, érveiddel befolyásohatod mások szavazatát is. Nézd át eszközeinket, amelyek segítségével részt vehetsz a közügyekben!

Ha szeretnél tenni azért, hogy változzanak a dolgok, akkor szervezhetsz akár tüntetést is, amihez segítséget itt találsz.

Illetve a közösségi médiában is tehetsz azért, hogy mások is aktívak legyenek a közügyeken, ehhez itt találsz segítséget.