A képviselő-testület főszabály szerint nyilvános ülésen hozza meg döntéseit, amelyen bárki részt vehet. Hatékony eszköze annak, hogy közvetlenül ellenőrizd, figyelemmel kísérd az önkormányzat munkáját.
Mitől függ, hogy nyilvános vagy zárt ülést tart-e a képviselő-testület?
Főszabály szerint minden helyi önkormányzat képviselő-testületi ülése nyilvános. Zárt ülést csak kivételesen, törvényben meghatározott esetben kell vagy lehet tartani.
Kik vehetnek részt rajta és mit csinálhatnak ott?
A nyilvános ülésen bárki részt vehet. Ehhez nem kell semmilyen indokolást vagy magyarázatot adnod, és senki nem is kérhet tőled ilyet. Elég, ha pusztán kíváncsi vagy arra, hogy mit csinálnak a képviselők.
Habár a nyilvános ülésen bárki jelen lehet, a részvétel módjai korlátozottak. Az önkormányzati képviselőknek törvényben garantált joga van – többek között – rendeletalkotást vagy határozathozatalt kezdeményezni, felvilágosítást kérni a polgármestertől jegyzőtől és szavazni a képviselő-testület döntéseiről. Ezek a jogosultságok azonban nem illetik meg a nyilvános ülésen részt venni kívánó polgárt. Tehát az ülésen csupán részt vehetsz, de főszabály szerint ahhoz nem szólhatsz hozzá, nem kérdezhetsz vagy tehetsz javaslatokat.
Minden helyi önkormányzat rendeletben meghatározhatja, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőinek ad tanácskozási jogot a képviselő-testületi, bizottsági üléseken. Nem kötelező, hogy az önkormányzat bármilyen szervezetnek is megadja ezt a jogot. Azonban amelyik szervezetnek megadja, annak a képviselői szabadon kifejthetik véleményüket az üléseken, de csak azokban a témákban, amely az általa képviselt szervezet tevékenységéhez kapcsolódik.
Lehetséges, bár nem jellemző, hogy az önkormányzat a nyilvános ülésen jelen lévő polgároknak is biztosít felszólalási lehetőséget. Szavazati jogot azonban nem biztosíthat sem a jelen lévő polgároknak, sem közösségeknek, szervezeteknek.
Milyen esetben lehet zárt ülést tartani? Kik vehetnek részt zárt ülésen?
Törvényben van meghatározva, hogy milyen esetekben kell és milyen esetekben lehet zárt ülést tartani.
- Minden esetben zárt ülést kell tartani önkormányzati hatósági ügyekben (amikor az önkormányzat valamilyen egyedi hatósági ügyben hoz döntést, például szociális támogatás esetén); összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügyekben; fegyelmi büntetés kiszabása és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
- Az érintett kérésére zárt ülést kell tartani kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor.
- A képviselő-testület zárt ülést tarthat a vagyonáról való rendelkezés esetén (például valamely ingatlanának értékesítése), az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
Az első két esetben a képviselő-testületnek nincs lehetősége mérlegelni az ülés nyilvánosságára vonatkozó indokokat, ilyenkor mindig zárt ülést kell tartani. A harmadik esetben (vagyonnal való rendelkezés, pályázat elbírálása) van mód mérlegelésre, ilyenkor az összes önkormányzati képviselő több mint felének támogatnia kell az ülés zártságát – függetlenül attól, hogy amikor a képviselő-testület dönt erről, hány képviselő van jelen.
Fontos, hogy az ülés zártsága mindig csak a fent felsorolt tárgyköröket érintő napirendi pontokra terjedhet ki. Az önkormányzat nem bővítheti ezeken túl a zártan tárgyalandó napirendi pontok listáját. Egy képviselői-testületi ülés minden egyes napirendi pontja esetében tehát külön kell vizsgálni, hogy annak tárgya beletartozik-e a fenti listába. Ha a napirenden egy zárt tárgykör (pl. fegyelmi büntetés kiszabása) és egy nyílt tárgykör (pl. költségvetés elfogadása) is szerepel, akkor nem lehet az egész ülés zárt, hanem csak az ülés zárt napirendi pontot érintő része. A zárt ülést törvényellenes kiterjeszteni azokra a napirendi pontokra, amelyek nem sorolhatók a fentiek közé.
A zárt ülésen csak a képviselő testület tagjai (tehát a polgármester is), az alpolgármester és a jegyző vesznek részt. Meghívása esetén részt vehet még a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett, illetve a szakértő.
Készíthetek-e felvételt a képviselő-testületi és bizottsági ülésekről?
A nyilvános ülésekről igen. Ezekről bárki készíthet felvételt, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. Képi, hang- és videofelvétel is készíthető a nyilvános ülésekről. Engedélyre ilyenkor nincs szükség, a felvételkészítést senki nem tilthatja meg.
A nyilvános képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen a részvétel és a jelenlét – akár hivatalos minőségben, akár hallgatóságként, meghívott vagy érintett személyként kerül rá sor – nyilvános közszereplésnek minősül. Minden, nyilvános ülésen jelen lévő személynek tűrnie kell tehát az ülésről történő felvételkészítést és a felvétel közzétételét.
A nyilvános ülésekről készült felvételek készítését nem lehet meghatározott célhoz sem kötni. Például nem írható elő, hogy a felvételek csak „hivatalos felhasználásra” készülhetnek. Az ilyen korlátozások jogellenesek.
Zárt ülésről nem készíthető felvétel. Egyedüli kivétel a jegyzőkönyvezéshez szükséges és csak erre a célra felhasznált hivatalos felvétel. A zárt ülésről önkormányzati képviselők, bizottsági tagok és az ülésen jelen lévő más személyek sem készíthetnek felvételt.
Mi van, ha nem engednek be a nyilvános ülésre, mert már betelt a terem?
A nyilvános képviselő-testületi, bizottsági ülésekről senkit nem lehet önkényesen távol tartani. Helyi lakosként, választópolgárként, civil szervezet képviselőjeként vagy nyereségorientált vállalkozás keretében is mindenkinek joga van jelen lenni és felvételeket készíteni a nyilvános ülésekről. Az üléstermek befogadóképessége azonban korlátozott. Előfordulhat tehát, hogy többen szeretnének jelen lenni egy nyilvános ülésen, mint ahány embert az ülésterem képes befogadni. Bizonyos szabályokat azonban ilyenkor is be kell tartani.
- A képviselő-testület, bizottság nem szervezheti üléseit ésszerűtlenül kis befogadóképességű termekbe pusztán azért, hogy így minél inkább kizárja a nyilvánosságot üléseiről.
- Senki nem zárható ki az ülésről pusztán a saját vagy az általa képviselt szervezet, sajtóorgánum politikai véleménye miatt.
- Semmilyen más, észszerűtlen megkülönböztetés nem lehet a nyilvános ülésről kizárás, a jelenlévők közötti „válogatás” alapja. Például nem lehet valakit csak azért kizárni az ülésről, mert roma, vagy meleg, illetve annak gondolják.
- Indokolt lehet, hogy ha mindenki nem férne el az ülésteremben, a sajtó képviselőinek – akik az ülést a nagyobb nyilvánosság számára tudják közvetíteni – és a helyi civil szerveződések képviselőinek tartsanak fenn észszerű számú férőhelyet az ülésteremben.
- A sajtó képviseletében megjelentek közül is csak észszerű szempontok alapján lehet „válogatni”. Például a helyi és az országos médiának legyen lehetősége közvetíteni, beszámolni az ülésről, illetve többféle helyről érkező, többféle politikai nézőpontot képviselő sajtónak is legyen lehetősége a közvetítésre, beszámolásra stb.
- Ha egy sajtóorgánum kifejezetten kritikus a helyi önkormányzat tevékenységével kapcsolatban, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében különösen fontos, hogy legyen lehetősége a képviselő-testület, bizottság nyilvános ülésén elhangzó álláspontokról is tudósítania.
- Az önkormányzatnak átláthatóvá kell tennie azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönti, hogy ki vehet részt az ülésen, amennyiben nem jut hely minden érdeklődőnek.
Mit tehetek, ha jogellenesen zártak ki a nyilvános ülésről?
A nyilvános képviselő-testületi, bizottsági ülésekről senkit nem lehet önkényesen távol tartani. Helyi lakosként, választópolgárként, civil szervezet képviselőjeként vagy nyereségorientált vállalkozás keretében is mindenkinek joga van jelen lenni és felvételeket készíteni a nyilvános ülésekről. Az üléstermek befogadóképessége azonban korlátozott. Előfordulhat tehát, hogy többen szeretnének jelen lenni egy nyilvános ülésen, mint ahány embert az ülésterem képes befogadni. Bizonyos szabályokat azonban ilyenkor is be kell tartani.
- Ha a nyilvános ülésről az önkormányzat nevében tevékenykedő emberek elküldtek, kizártak, távozásra hívtak fel, feltartóztattak az ülésterembe való bejutás során – noha volt még hely az ülésteremben –, akkor szabálysértési feljelentést tehetsz. Ehhez ezt a mintabeadványt használhatod. A dokumentumban található segítő kérdésekre válaszolva írd le minél részletesebben, mi történt, és add fel az aláírt beadványt tértivevényes postai küldeményben. A dokumentumban segítünk kiválasztani, melyik bíróságnak milyen címre kell elküldeni a feljelentést.
- Ha azt gondolod, hogy a politikai véleményed, nemzetiségi hovatartozásod, érdekképviseleti tevékenységed vagy más, sérülékeny csoporthoz tartozásod lehetett az ok, ami miatt éppen téged nem engedtek be az ülésre, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál is panaszt tehetsz. Ehhez ezt a mintabeadványt tudod használni. A dokumentumban található segítő kérdésekre válaszolva írd le minél részletesebben, mi történt, és töröld belőle az esetedre nem vonatkozó részeket. Ezután tértivevényes postai küldeményben küldd el az aláírt panaszt a dokumentumban található címre! A hatóság eljárása ingyenes.
- Ha bármilyen okból jogszerűtlen zártak ki egy nyilvános ülésről, panaszt és közérdekű bejelentést tehetsz a kormányhivatalnak is. Ehhez ezt a mintabeadványt használhatod. A dokumentumban található segítő kérdésekre válaszolva írd le minél részletesebben, mi történt, és töröld belőle az esetedre nem vonatkozó részeket. Ezután tértivevényes postai küldeményben küldd el az aláírt beadványt a megyéd szerinti (ha budapesti vagy, a fővárosi) kormányhivatalnak – a dokumentumban található linket követve megtalálod az megyei (fővárosi) kormányhivatal címét.
Mit tehetek, ha jogellenesen zárttá nyilvánították az ülést?
Ha egy képviselő-testületi, bizottsági ülést vagy annak egy részét (valamely napirendi pont tárgyalását) zárttá nyilvánították, azon nem lehetsz jelen, akkor sem, ha a zárt ülés elrendelése jogellenes volt. Ettől még érdemes megtenni az alábbi lépéseket, hogy a zárt ülések elrendelését ne úszhassa meg következmények nélkül a helyi önkormányzat.
Ha szerinted jogszerűtlen nyilvánította zárttá egy ülését vagy annak egy részét (valamely napirendi pont tárgyalását) a képviselő-testület vagy valamely bizottság, panaszt és közérdekű bejelentést tehetsz a kormányhivatalnak is. Ehhez ezt a mintabeadványt használhatod. A dokumentumban található segítő kérdésekre válaszolva írd le minél részletesebben, mi történt, és töröld belőle az esetedre nem vonatkozó részeket. Ezután tértivevényes postai küldeményben küldd el az aláírt beadványt a megyéd szerinti (illetve a fővárosi) kormányhivatalnak. A dokumentumban található linket követve megtalálod a megyei (fővárosi) kormányhivatal címét.
Ha a zárt ülést a kormányhivatal szerint is jogszerűtlenül rendelték el, a kormányhivatal (de csak az) jogosult bíróságon megtámadni a zárt ülést elrendelő önkormányzati határozatot. Ha pedig a bíróság megállapítja, hogy a zárt ülést jogszerűtlenül rendelték el, jogod van megismerni az ülésről készült jegyzőkönyvet. Ha az önkormányzat mégse adja ki a jegyzőkönyvet akkor fordulj hozzánk!
Mit tehetek, ha nem értesítettek az ülés időpontjának előrehozataláról?
Előfordulhat, hogy szerettél volna megjelenni a képviselő-testület vagy bizottság nyilvános ülésén, azonban az ülés időpontját váratlanul előrehozták, és erről nem tájékoztatták a nyilvánosságot, vagy az időpont-módosítást csak nehezen elérhető, a figyelemtől elzárt helyen hirdették meg. Erről is érdemes panaszban és közérdekű bejelentésben tájékoztatni a kormányhivatalt, ehhez használd ezt a mintabeadványt. A kormányhivatal kimondhatja, hogy ez a gyakorlat jogszerűtlen, és felhívhatja az önkormányzatot arra, hogy amennyiben a képviselő-testületi ülések időpontját módosítani kell, ezt csak átláthatóan, az ülések nyilvánosságát nem veszélyeztető módon tegye.
A fenti mintabeadványok többsége közérdekű bejelentés. Ez két okból lényeges:
- A jóhiszeműen eljáró közérdekű bejelentő személyét különleges védelem illeti meg. Például nem lehet vele szemben személyes adatok vagy üzleti titok megsértése miatt eljárást kezdeni, amennyiben ezek az információk szerepelnek a bejelentésben.
- A közérdekű bejelentésre a kormányhivatal köteles 30 napon belül válaszolni, és válaszát megindokolni. A határidő betartatása érdekében mindenképpen tértivevényes levéllel add fel a fenti minták alapján kitöltött beadványokat, és őrizd meg a tértivevényt!
Részt vehetek az önkormányzat épületébe összehívott tárgyalásokon?
Az önkormányzat, a polgármester és a bizottságok tarthatnak zártkörű egyeztetéseket, tárgyalásokat, értekezleteket is. A zártkörű egyeztetéseken nem feltétlenül csak az önkormányzat alkalmazottai, a polgármester, a képviselők, a bizottságok tagjai vesznek részt, hanem „külső szereplőket”, például érintett lakosokat, civil szerveződések képviselőit, vagy for-profit cégek képviselőit is meghívhatják.
Az ilyen zártkörű egyeztetések célja általában valamilyen későbbi döntés előkészítése, például információ gyűjtése, ötletek felhalmozása és megvitatása egy városfejlesztési terv elkészítése során. Az egyeztetéseket és az azokról készült jegyzőkönyveket egyrészt akkor lehet a nyilvánosság elől elzárni, ha a zártsághoz, az egyeztetés bizalmas jellegéhez jelentősebb közérdek fűződik, mint a nyilvánosságához. Másrészt az önkormányzattal való háttéregyeztetések lefolytatása önmagában az egyeztetés magánszereplőit – például cégek képviselőit – nem teszi közszereplővé, ezért az egyeztetések nyilvánossága, a felvételkészítés ellen jogszerűen tiltakozhatnak.
Természetesen az önkormányzat különféle gazdasági szereplőkkel való együttműködése általánosságban nem lehet titkolózás tárgya. A közpénzből finanszírozott és/vagy közfeladatok ellátására szerződött, közbeszerzési eljárásban pályázó gazdasági szereplőknek tűrniük kell, hogy a nyilvánosság megismerhesse milyen feltételek – köztük anyagi feltételek – között használják, használnák fel a közpénzt és/vagy látják, látnák el az önkormányzati közfeladatokat. Ez azonban egyfelől nem azt jelenti, hogy az önkormányzat és a gazdasági szereplők közötti minden, döntés-előkészítő jellegű tárgyalás nyilvánossága jogi értelemben kikényszeríthető lenne. Másfelől a polgárok politikai követelésként ettől még kérhetik az önkormányzatot, hogy biztosítson a jogilag előírt minimumnál nagyobb nyilvánosságot a for-profit gazdasági szereplőkkel folytatott tárgyalásoknak.