Kik azok a nemzetiségek?

Magyarországon jelenleg nemzetiségnek minősül a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség, vagyis azok a magyar állampolgárok, akik e kisebbségek valamelyikéhez tartoznak. Attól tartozik valaki az egyik nemzetiségbe, hogy ő maga az adott nemzetiségűnek vallja magát – senki más nem jogosult eldönteni, hogy te egy nemzetiséghez tartozol-e, és ha igen, melyikhez.

Mitől lesz egy csoport hivatalosan nemzetiség Magyaroszágon?

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerint nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. A fenti feltételek teljesülésén túl az a népcsoport lehet nemzetiség, amelyet az Országgyűlés ekként ismer el – korábban a nemzeti és etnikai kisebbségek fogalmat használták a meghatározásukra.

Miért küldhetnek a nemzetiségek képviselőket az Országgyűlésbe?

Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van képviselője útján részt venni az Országgyűlés nemzetiségek érdekeit, jogait érintő törvényalkotási munkájában. A nemzetiségi képviselők lehetőségeiről korlátairól lejjebb, a “Milyen lehetőségei vannak a nemzetiségi képviselőnek az Országgyűlésben?” kérdésnél olvashatsz többet.

Ez nem jelenti azt, hogy bárki, aki magát egy nemzetiséghez tartozónak vallja, csak nemzetiségi jelöltként indulhatna vagy nemzetiségi listára szavazhatna. De csak nemzetiségi szavazók indulhatnak nemzetiségi jelöltként, és csak ők szavazhatnak nemzetiségi listára, ha úgy döntenek.

Mi az a nemzetiségi lista és kik szerepelnek rajta?

Az országgyűlési választásokon minden választópolgárnak két szavazata van: egy egyéni jelöltre és egy országos listára szavazhat. Az egyéni jelölt lehet párt jelöltje vagy független jelölt. Országos listát pedig párt vagy nemzetiség állíthat. A választási rendszerről bővebben itt olvashatsz.

Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzat állíthat. Az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának közgyűlése dönti el, kik lesznek a nemzetiségi jelöltek, akik a nemzetiségi listán szerepelnek. Arról is ez a közgyűlés dönt, hogy hány jelölt legyen a listán (de legalább 3 jelölt kell, hogy legyen rajta). És arról is ez a közgyűlés dönt, hogy az általa választott jelöltek milyen sorrendben szerepeljenek a listán. A nemzetiségi lista állításához az adott nemzetiség választópolgáraként névjegyzékbe vett személyek legalább 1%-ának ajánlása, de nem több, mint 1500 ajánlás szükséges.

Hogy lehet a nemzetiségi listára szavazni?

Ahhoz, hogy az országgyűlési választásokon nemzetiségi listára szavazz, nemzetiségi szavazóként kell névjegyzékbe vetetned magad a választás előtt. A névjegyzékbe vétel során külön kell kérned, hogy az országgyűlési választások során nemzetiségi listára szavazhass.

FIGYELEM!!! Ha kéred, hogy nemzetiségi listára szavazhass az országgyűlési választásokon, akkor nem szavazhatsz pártlistára! Egy ember csak egy listára szavazhat: vagy a pártlisták közül egyre, vagy pedig a saját nemzetiségi listájára.

Ha ennek ellenére nemzetiségi listára szavaznál, kérelmet kell benyújtanod. Ezt benyújthatod online, a valasztas.hu oldalon, vagy személyes / postán a helyi választási iroda vezetőjének. (Ő a lakóhely szerint illetékes jegyző, tehát a polgármesteri hivatalban találod.) A kérelemnek legkésőbb 2018. március 23-án 16 óráig be kell érkeznie.

A névjegyzékbe vétel visszavonásig érvényes! Vagyis ha egyszer kérted, hogy nemzetiségi listára szavazhass az  országgyűlési választásokon, akkor az összes későbbi országgyűlési választáson is csak nemzetiségi listára szavazhatsz, pártlistára nem – egészen addig, amíg nem kéred, hogy töröljék ezt a kérésed a névjegyzékből.

Hogyan és meddig tudom kérni, hogy mégis pártlistára szavazhassak, ne pedig nemzetiségi listára?

Ha meggondoltad magad, és nemzetiségi lista helyett mégis párlistára szavaznál, akkor két lehetőséged is van. Egyrészt kérheted, hogy maradj a nemzetiségi választói névjegyzékben, de töröljék azt, hogy a nemzetiségi listára szavazhatsz. Így szavazhatsz a nemzetiségi önkormányzati választásokon — de az országgyűlési választásokon pártlisták közül választhatsz a nemeztiségi listára szavazás helyett. Másrészt lehetőséged van magadat teljesen töröltetni a nemzetiségi választói névjegyzékből – ebben az esetben a nemzetiségi önkormányzati választásokon nem szavazhatsz majd.

Bármelyik lehetőséget is választod, figyelj a határidőre, mert a szavazás napján már nem gondolhatod meg magad! Ha szeretnél a nemzetiségi választói névjegyzékben maradni, de inkább pártlistára szavaznál a nemzetiségi lista helyett, akkor az országgyűlési választások előtti pénteken (2018. április 6.) 16 óráig beérkezett kérelemmel jelezheted ezt az igényedet a jegyző felé. A kérelemben csak azt kell kérned, hogy a “nemzetiségi választói névjegyzékbe vételed az országgyűlési választásokra kiterjedő hatállyal szüntessék meg.” Semmi mást ne jelölj be, csak ezt az egy kérést: a nyomtatványon a II. B-t és a II. T(B) rovatot jelöld. Ezután minden további országgyűlési választáson pártlisták közül választhatsz.

Ha töröltetnéd magad a nemzetiségi választói névjegyzékből, akkor ugyanezt a határidőt kell betartanod, de más tartalmú kérelmet kell benyújtanod: ekkor a nyomtatványon a II. B-t és a II. T(A) rovatot jelöld. Tartsd szem előtt, hogy ebben az esetben a nemzetiségi önkormányzati választásokon sem szavazhatsz majd, ha nem kéred később a nemzetiségi névjegyzékbe vételed.

Hogy néz ki a nemzetiségi listás szavazólap?

A szavazólapon egyetlen nemzetiségi lista megnevezése szerepel, mégpedig azé, mely nemzetiséghez tartozóként a névjegyzékbe vételedet kérted. Így tehát csak arról dönthetsz, hogy az adott listát támogatod-e vagy sem, de nincs “választék”. A szavazókörben a szavazólapok átvétele után nézd meg, hogy biztosan nemzetiségi listás szavazólapot és nem pártlistásat kaptál-e. Ha pártlistákat tartalmazó szavazólapot kaptál, és biztosan szerepelsz a nemzetiségi választói névjegyzékben, akkor szólj a szavazatszámláló bizottságnak, hogy cseréljék ki a szavazólapodat.

Hogyan lehet felkerülni jelöltként a nemzetiségi listára?

Nemzetiségi listás jelölt csak az lehet, aki szerepel az adott nemzetiséghez tartozó nemzetiségi választópolgárok névjegyzékében. Hogy közülük ki kerül a listára, arról az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése dönt.

Szavazhatok bármely nemzetiség listájára?

Nem. Csak annak a nemzetiségnek a listájára szavazhatsz, amelyikhez tartozol. (Nem általában nemzetiségi választóként vettek névjegyzékbe, hanem egy konkrét nemzetiséghez tartozóként.) Ha az a nemzetiség, amelynek nemzetiségi választójaként névjegyzékbe vettek, nem állít listát, akkor sem szavazhatsz másik nemzetiség listájára: ekkor a pártlisták közül választhatsz.

Nemzetiségenként csak egyetlenegy lista létezhet. Tehát a szavazáskor csak arról dönthetsz, hogy szavazol rá, vagy nem szavazol rá. Nem szerepel majd több lehetőség a listás szavazólapodon, ha azt kérted korábban, hogy nemzetiségi listára szavazz.

Szavazhatok párt országos listájára és nemzetiségi listára is?

Nem. Egyetlen listás szavazatod van. Előre el kell döntened, hogy pártlisták közül választasz majd, vagy a nemzetiségi listádra szavazol. Ezt a döntésed a szavazás napján már nem módosíthatod. Ha meggondolod magad, és mégsem nemzetiségi listára szeretnél szavazni, hanem pártlistára, akkor a nemzetiségi választói névjegyzékből való törlésre irányuló kérelmed a szavazást megelőző napon, szombaton 16 óráig kell hogy beérkezzen a helyi választási irodához (a területileg illetékes jegyzőhöz). Online is kitöltheted a törlési kérelmed.

Előfordulhat, hogy a te nemzetiséged épp nem rendelkezik nemzetiségi listával (pl. azért, mert meg sem kísérelt ilyen állítani, vagy az adott listát nem vették nyilvántartásba). Ilyenkor nincs semmilyen teendőd, olyan szavazólapot fogsz kapni, amin pártok országos listái közül választhatsz.

Szavazhatok egyéni országgyűlési képviselőjelöltre akkor, ha nemzetiségi listát támogatok a szavazatommal?

Igen.  A lakóhelyed szerinti egyéni országgyűlési képviselőjelöltre ugyanúgy szavazhatsz, függetlenül attól, hogy kérted-e a nemzetiségi választói névjegyzékbe való felvételedet. A nemzetiségek nem indítanak egyéni országgyűlési képviselő-jelöltet. Bármely jelöltre (függetlenre vagy párt jelöltjére) szavazhatsz, aki a te egyéni választókerületedben indul.

Egy a politizálással kacérkodó ismerősöm azt tervezi, hogy listás jelöltként indul a választáson, szavaznék is rá, de mindenképpen pártlistát választanék. Az ismerősömet pártok és a nemzetiségi önkormányzat is megkörnyékezte, és engem kérdezett meg, hogy döntsön. Mit tanácsoljak neki?

Párton és nemzetiségi listán egyszerre nem tud indulni, egy jelölt csak egy listás jelölést fogadhat el, tehát döntenie kell, hogy melyik ajánlatot fogadja el. Ha ilyen dilemma elé kerül, próbáld meggyőzni arról, hogy jobban járt párt listás jelöltjeként.

Aki nemzetiségi listás jelöltként indul, nem indulhat párt egyéni jelöltjeként, mivel az őt jelölő párt listájától eltérő listára kerülne, így számára a független jelöltkénti indulás lehetősége marad. Ha az az eddigi tapasztalatok szerint rendkívül valószínűtlen helyzet állna elő, hogy független egyéni képviselőként is megválasztanak és a nemzetiségi listáról is mandátumot szerezne a jelölt, akkor az egyéni jelöltként szerzett mandátumát vehetné fel, a listáról pedig törölnék. A listás helyet egy, a listán hátrébb lévő képviselőjelölt venné át. Eddig azonban soha, egyetlen jelölt sem jutott be az Országgyűlésbe nemzetiségi listáról!

Milyen hatása lehet a nemzetiségem helyzetére, ha pártlista helyett nemzetiségi listára szavazok?

A nemzetiségek a politikai pártok mellett, azok “árnyékában” biztosan kevésbé hallathatják a hangjukat. Ennek oka, hogy a pártoknak, pártok színében mandátumot szerzett képviselőknek nem érdeke olyanok szempontjainak fokozott figyelembe vétele, akik korábban nem pártokra szavaztak és várhatóan később sem fognak így tenni. A nemzetiségi képviselők felől érkező javaslatok melletti kiállás pedig nem hoz különösebb politikai hasznot. Ezért valószínűleg önmagában a képviselőik Országgyűlésbe küldése nem tud jelentős változást eredményezni egy nemzetiség helyzetében.

Hogyan juthatnak be a nemzetiségi képviselőjelöltek az Országgyűlésbe?

A nemzetiségi listákról kedvezményes kvóta alapján juthatnak be a lista első helyén szereplő jelöltek az Országgyűlésbe. Ez azt jelenti, hogy az első képviselői helyet a nemzetiségek kevesebb szavazattal tudják megszerezni, mint a pártok. Ezért a nemzetiségi listáknak látszólag előnyösebb a helyzetük, mint a pártlistáknak. Ez az előny a valóságban azonban eltörpül a nehézségek mellett. Számos okból valószínűtlen, hogy a nemzetiségi listákról akár egyetlen képviselő is bejusson az Országgyűlésbe. Ezért ha nemzetiségi listára szavazol, a szavazatodnak nagy valószínűséggel semmilyen hatása nem lesz a választásokon. Erről ld. a következő kérdésre adott válaszunkat.

Miért valószínűtlen, hogy bejutna bárki is a nemzetiségi listáról az Országgyűlésbe?

  • Magyarországon az egy-egy nemzetiséghez tartozó, választójogosult lakosság nem túl nagy. A nagyobb létszámú nemzetiségek (roma, német) körében is nagyon nagy szavazási részvételre lenne szükség — még ha mind nemzetiségi listára szavaznának, akkor is! –, hogy összegyűljön az egy képviselő bejuttatásához szükséges szavazat. Ez valószínűtlen. (Például 2014-ben összesen 15209 német nemzetiségű választópolgár kérte, hogy nemzetiségi listára szavazhasson. Ha mindegyikük elment volna szavazni a német nemzetiségi listára, az sem lett volna elég ahhoz, hogy egy német nemzetiségi képviselői helyet szerezzenek!)
  • A nemzetiségek nem indíthatnak egyéni országgyűlési képviselőjelöltet, ezért a listájuk – ellentétben a  pártlistákkal – nem szerezhet töredékszavazatokat sem. Így a nemzetiségi lista töredékszavazatokból sem szerezhet további mandátumokat.

Számos okból valószínűtlen, hogy a nemzetiségi listákról akár egyetlen képviselő is bejusson az Országgyűlésbe. Ezért ha nemzetiségi listára szavazol, a szavazatodnak nagy valószínűséggel semmilyen hatása nem lesz a választásokon. Lássuk, miért van ez így!

Milyen lehetőségei vannak a nemzetiségi képviselőnek az Országgyűlésben?

A nemzetiségi képviselőknek – bár más képviselőkkel azonos jogok illetik meg őket – várhatóan kisebb súlyuk lenne az Országgyűlés munkájában, még ha be is kerülnének. A közösségük szempontjait megjeleníthetik, felszólalhatnak az üléseken — ha a Házbizottság úgy ítéli, hogy a nemzetiségüket érintő kérdésről van szó. Egy-egy nemzetiség képviselői azonban nem tudnak frakciót alakítani. (Ehhez legalább öt, azonos párti képviselő kell — csakhogy eddig egyetlen nemzetiségi képviselő sem jutott be az Országgyűlésbe — nemhogy több –, és ha bejutnának, akkor sem tartoznának párthoz.) Frakció alakítása nélkül pedig nehezebb a parlamenti munkában (pl. a különféle bizottságokban) részt venni. A pártok színeiben bejutó képviselők sokkal hatékonyabban tudnak részt venni a parlamenti munkában, ezért akár hatékonyabban is tudják képviselni a választóikat.

Mi történik, amikor egy nemzetiségi lista egyetlen képviselői helyet sem szerez meg (ahogy eddig történt)?

A listát állító nemzetiség ekkor sem marad teljesen képviselet nélkül: ilyenkor szószólót küldhet az Országgyűlésbe. A szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz. Ő egyáltalán nem szavazhat az országgyűlésben, csak egyes esetekben hozzászólhat a nemzetiségeket érintő vitákhoz. Mindeddig egyébként egyetlen alkalommal sem szerzett mandátumot egyetlen nemzetiségi lista sem az országgyűlési választásokon. A szószóló pedig akkor is bekerül az Országgyűlésbe, ha az egész országban egyetlen szavazatot sem adnak le a nemzetiségi listára. Kifejezetten azért, hogy a szószóló bekerüljön az Országgyűlésbe, nem érdemes tehát a nemzetiségi listára szavazni, hiszen ez enélkül is biztosított, ha a listaállítás megtörtént.