Hány szavazatom van, mire szavazhatok?

Az országgyűlési képviselők választásán a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároknak két szavazatuk van: eggyel egyéni képviselőjelöltre, a másikkal országos listára lehet szavazni. A két szavazatot két külön lapon kell leadni.
Aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, de választójoga van, az csak listára szavazhat.

Hány képviselő jut be az Országgyűlésbe?

Amikor általános választást rendeznek (vagyis általában négyévente tavasszal), az összes képviselői helyről döntünk a választáson. Összesen 199 fő kerül be a parlamentbe, ebből 106 képviselő egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról.

Mekkora többség kell ahhoz, hogy valaki megnyerje a választást?

Ahhoz, hogy egy pártnak vagy pártszövetségnek többsége legyen az Országgyűlésben, legalább 100 képviselői helyet kell megszereznie.

Előfordulhat, hogy egy párt vagy pártszövetség ennél kevesebb képviselővel is megpróbál kormányt alakítani: ilyenkor általában koalíciót alakítanak már pártokkal, hogy együtt már többségük legyen. Többség nélkül javaslataikat nehéz lenne keresztülvinniük, hiszen az ellenzék sokszor leszavazná őket.

Kik azok az egyéni jelöltek?

Magyarország területe 106 országgyűlési egyéni választókerületre van osztva: ezek közül abban szavazhatsz, amelyikben élsz (vagyis ahol a lakóhelyed van). Az országgyűlési egyéni képviselő-jelöltek lehetnek függetlenek vagy jelölő szervezetek (pártok) jelöltjei is. Bárki indulhat jelöltként, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, és határidőre összegyűjt az adott választókerületben élőktől 500 ajánlást az indulásához. (Egy választókerületben kb. 80.000 választójogosult polgár él, tehát az 500 ajánlás összegyűjtése korántsem lehetetlen erőfeszítés.)

A pártok dönthetnek úgy, hogy nem indítanak minden választókerületben jelöltet. Így előfordulhat, hogy a neked szimpatikus párt az adott választókerületben nem indít jelöltet – de ettől még a listájára szavazhatsz, ha a párt országos listát állít (erről bővebben lásd lejjebb). Az egyéni képviselői mandátumot az nyeri el minden választókerületben, aki ott a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül a részvételi aránytól. Így előfordulhat az is, hogy a győztes jelölt összesen kevesebb szavazatot kap, mint a többi vesztes jelölt összesítve. Másképp: nem kell a szavazatok több, mint 50%-át megszerezni a győzelemhez. Elég éppen ráverni a második befutóra. (Ezért minél többen indulnak egyéni jelöltként a választókerületben, valószínűleg annál több jelölt között oszlanak meg a szavazatok, és annál kevesebb szavazat kell az adott mandátum megszerzéséhez.)

egyéni jelölt

A fenti példa esetében a Lila párt jelöltje megszerezte a leadott szavazatok abszolút többségét: a szavazatok 55%-át kapta meg. A második és harmadik helyezett jelölt együttesen is csak a szavazatok kisebbségét, 45%-ot szerezték meg – ezek töredékszavazatként hasznosulnak majd az őket indító párt országos listáján.

egyéni jelölt

A példában szereplő esetben Zöld párt jelöltje nyeri el az egyéni mandátumot – annak ellenére, hogy nem szerzett abszolút többséget – mivel az érvényesen leadott szavazatok 42%-ával őt támogatták. Közömbös, hogy Kék és Sárga párt jelöltjére (36%+22%) együttesen többen szavaztak, mint Zöld párt jelöltjére, és hogy a rájuk leadott szavazatok száma eléri az abszolút többséget, mivel két külön jelöltként indultak, így a rájuk leadott szavazatok töredékszavazatként hasznosulnak.

Mi az a lista?

A pártok országos listát állíthatnak: ezen előre meghatározott sorrendben szerepelnek a képviselő-jelöltek. Az országos pártlista állításának feltétele, hogy az adott párt legalább 27 egyéni jelöltet állítson ki, mindezt pedig úgy, hogy legalább 9 megyében és Budapesten legyen egyéni jelöltje – így tehát az országos listaállítás joga összefügg az egyéni jelöltek állításával. Ahhoz, hogy egy párt bejusson az Országgyűlésbe, legalább az érvényesen leadott szavaztok 5%-át meg kell szereznie. (De egy pártszövetségnek már annyiszor 5%-ot kell összesen megszereznie a bejutáshoz, ahány pártból áll a szövetség: pl. a kétpárti szövetségnek 10%-ot. Hárompárti szövetségnek 15%-ot kell gyűjtenie, de ez a felső határ: négy- vagy ötpárti szövetségnek is ugyanez a küszöb.) Ha egy párt vagy pártszövetség listája nem szerez ennyi szavazatot, a rájuk leadott szavazatok egyáltalán nem hasznosulnak, hanem elvesznek.

Minél jobb eredményt ér el a párt, annál több jelöltje kerül be listáról a parlamentbe, de összesen legfeljebb 93 fő juthat be listáról. Az országos listán szerepelhetnek a párt egyéni jelöltjei is – de ez nem szükségszerű. Az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelöltet az országos listáról törölni kell – ez különösen akkor lehet fontos, ha a jelölt a listán olyan helyen állt, ahonnan a pártlistára leadott szavazatok alapján egyébként is bekerült volna az Országgyűlésbe. Ebben az esetben az őt a listán követő jelölt jut be. A pártlistára leadott szavazatokat erősítik a töredékszavazatok (az egyéni mandátumszerzés során nem hasznosuló szavazatok) is – erről többet megtudhatsz lejjebb.

Dönthetsz úgy is, hogy a pártok által összeállított lista helyett általad választott nemzetiségi listára szavazol. Ilyet a Magyarországon nemzetiségként elismert közösségek állíthatnak. Ha nemzetiségi listára szavazol, akkor pártlistára nem szavazhatsz. Ez a döntés előzetes, és a szavazás napján nem módosítható. Nemzetiségi listára akkor szavazhatsz, ha előzetesen – az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal – nemzetiségi választói névjegyzékbe vetetted magad, ami visszavonásig érvényes. Az eddigi egy választáson, ahol ez a lehetőség adott volt, egyetlen nemzetiségi lista sem szerzett mandátumot. (Annak ellenére, hogy a nemzetiségi lista az első mandátumát kevesebb szavazattal is megszerezné, mint ahány szavazat a pártlistáknak kell az első mandátumuk megszerzéséhez!) Mivel egyéni nemzetiségi jelöltek nincsenek, így a nemzetiségi listára adott szavazatokat nem növelhetik a töredékszavazatok sem. A nemzetiségi listás szavazásról bővebben itt olvashatsz.

Mi az a töredékszavazat?

Töredékszavazatnak hívjuk azokat a szavazatokat, amelyeket pártok egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeire adtak le, de végül mégis a pártlistákhoz számolják őket. Hogyan lehetséges ez? A rendszer megértéséhez azt az elvet érdemes megjegyezni, hogy a rendszer névleg arra törekszik: a lehető legtöbb szavazat hasznosuljon, azaz a lehető legtöbb szavazat érdemben járuljon hozzá egy mandátum megszerzéséhez.

Az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző, vesztes jelöltekre leadott összes szavazatot az őket jelölő pártok országos listájára leadott szavazatként számolják el. Ez azt szolgálja, hogy a választói akarat valamilyen formában érvényesüljön, és ne keletkezzen teljesen elveszett szavazat. A fentebb már említett 5%-os küszöböt töredékszavazatok nélkül kell elérnie az adott pártnak – tehát csak azok a pártok részesülhetnek a töredékszavazatokból, akik egyébként is bekerülnek a parlamentbe.

Független, nem párt által indított jelölt nem kap töredékszavazatokat. Nincs ugyanis országos lista, amely javára el lehetne azokat számolni.

Meglepőbb lehet, hogy az egyéni mandátumhoz jutó, vagyis a győztes egyéni jelöltre leadott szavazatok egy része is töredékszavazat lesz. A győztes jelöltet indító párt országos listája kapja meg a szavazatok azon részét, ami már nem volt szükséges az adott mandátum megszerzéséhez. Mennyi szavazat kell egy adott mandátum megszerzéséhez? Pontosan 1 szavazattal több, mint amennyit a második befutó kapott. Minden további, a nyertesre leadott szavazat “fölösleges” lenne a rendszer szerint, hiszen már nem járul hozzá a mandátumszerzéshez. Ezért a rendszer ezeket a “plusz”, “fölösleges”, a nyertesre leadott szavazatokat töredékszavazatként a nyertes párt listája javára számolja el.

Konkrét példával: a legtöbb szavazatot kapó egyéni jelöltre 10.000-en szavaztak, a második helyezettre pedig 9.500-an, a harmadikra 4.300-an. Ebben az esetben a győztes, amellett hogy megszerezi az egyéni mandátumot, még töredékszavazatokkal is gyarapítja az őt indító párt országos listáját: szám szerint 499-el, mivel ennyivel kapott több szavazatot a mandátum elnyeréséhez szükséges minimális szavazatszámnál. A győztes jelölt töredékszavazatait tehát úgy kell megállapítani, hogy a második helyezett jelöltre leadott szavazatokhoz hozzá kell adni egy szavazatot és ezt az összeget ki kell vonni az első helyezettre leadott szavazatokból.

Kis eséllyel, de előfordulhat az is, hogy a szavazás eredményeként az első helyen holtverseny (szavazategyenlőség) alakul ki két jelölt között. Ebben az esetben töredékszavazatnak minősül az adott egyéni választókerületben minden egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazat. Mivel a választás ebben a választókerületben eredménytelen volt (senki nem szerzett egyéni mandátumot), ezért itt majd időközi választást kell tartani, hogy a mandátum sorsáról dönthessenek.

A fenti esetek csak azt az esetet írják le, ha minden párt önállóan indul. Ha két vagy több párt közös listát indít, akkor is van lehetőségük ezen pártoknak töredékszavazatokat szerezniük, de csak akkor, ha az adott jelöltet közösen indították. Példával élve: Lila, Sárga és Szürke párt közös listát indít. Egy Lila és Sárga párt által indított egyéni képviselőjelölt a második helyen végez a választókerületében. Ebben az esetben Lila-Sárga-Szürke pártok közös listája nem kaphatja meg a Lila és Sárga párt által indított jelöltre leadott szavazatokat, mivel Szürke párt nem támogatta őt.

Nézzünk egy példát egy fiktív választókerület eredményeiről, hogy könnyebb legyen megérteni a töredékszavazatok rendszerét!

töredékszavazat

A fenti példa esetében 53.000 érvényes szavazatot adtak le az adott egyéni választókerületben induló öt párt jelöltjeire. Lila párt jelöltje 28.000 szavazatot kapott, a leadott voksok abszolút többségét, így mandátumhoz jutott – itt jegyezzük meg, hogy mivel Sárga párt jelöltje 13.000 szavazatot kapott, így már 13.001 szavazattal is Lila párt jelöltje nyert volna.

A töredékszavazatok a fenti esetben az alábbiak szerint alakulnak (a számok az egyes jelölteket indító pártok országos listája javára írandó többlet-szavazatokat mutatják). A független jelöltre leadott szavazatok – mivel a független jelöltnek nincs pártlistája, amit erősíthetnének a rá leadott szavazatok – nem hasznosulnak.

töredékszavazat

Szavazhatok olyan egyéni jelöltre, akit nem az általam listán választott párt indít?

Természetesen, a két szavazat teljesen független egymástól, szabadon választhatod meg, hogy kire adod őket le. Szavazhatsz úgy is, hogy egyéniben független jelöltet támogatsz, míg listán a számodra szimpatikus pártra szavazol. Akkor is érdemes lehet “megosztanod” a szavazatodat, ha a töredékszavazatokkal kapcsolatos stratégiai döntést szeretnél hozni.

Érdemes független egyéni jelöltre szavaznom?

Ez sok tényezőtől függ. Általánosságban, a független jelöltek esélyei csekélyebbek a mandátum elnyerésére, mint a pártok által indított jelölteknek. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy helyben nagy népszerűségnek örvendő jelölt eséllyel indul a mandátumért. Egy ilyen jelölt új hangot és témákat vihet a közéletbe – és sokan alkalmasabbnak és hielesebbnek találhatják, mint a profi pártpolitikusokat. A független jelöltre voksolás hátránya, hogy ha a jelölt mégsem szerez mandátumot, akkor a rá adott szavazatokból nem lesz töredékszavazat – így a szavazatod egyáltalán nem hasznosul. Sőt, ha a független jelölt nem a második helyen végez, akkor a második helyen befutó szavazatait csökkented a függetlenre adott szavazatokkal, ha amúgy a független helyett rá szavaznál. Ezzel viszont a nyertes pártot erősíted, mert nagyobb lesz a különbség a nyertes és a második helyezett között — így a győztes több töredékszavazatot szerez a pártjának (a töredékszavazatokról részletesen ld. feljebb). Összességében tehát csak a te meggyőződéseden múlik a döntés: a helyi viszonyok és jelöltek ismerete fontos ahhoz, hogy felelősen dönts a szavazatodról, nincsenek ebben a kérdésben általános, az adott választókerülettel és körülményeitől független igazságok.

Szavazunk arról is, hogy ki legyen a miniszterelnök?

Technikailag nem: a szavazólapokon nem szerepelnek miniszterelnök-jelöltek. A pártok többsége megnevezi miniszterelnök-jelöltjét, amivel gyakorlatilag azt ígérik, hogy ha ők szerzik meg a parlamenti mandátumok többségét, akkor az Országgyűlésben őt fogják megszavazni miniszterelnöknek. A miniszterelnököt tehát az Országgyűlés választja, aminek összetételéről viszont a választópolgárok döntenek.

Van értelme szavazni akkor is, ha a várhatóan nyertes pártra, jelöltre szavaznék?

Persze, hiszen a nagyobb parlamenti többség nagyobb politikai mozgástérrel jár: a nagyobb többséggel könnyebb teljességében megvalósítani egy politikai programot. A törvényhozás során jelentősége van annak, hogy hány mandátummal rendelkezik a képviselőcsoport: a törvények többségének megalkotásához vagy módosításához elég a képviselők egyszerű többsége (50%+1, tehát 100 fő), de léteznek ún. sarkalatos (“kétharmados”) törvények is: egyes fontos törvények mellett az Alaptörvény módosításához vagy megalkotásához is nagyobb többség kell.

A nagyobb parlamenti többség stabilabb kormányt eredményez: kisebb az esélye annak, hogy ha a frakció elveszti többségét a parlamentben pl. egy képviselő lemondása miatt, és így kisebbségbe kerül, ami által a kormány nem tudja érvényesíteni a tervezett jogalkotási programot. Ezt a helyzetet hívjuk kisebbségi kormányzásnak, ami ugyan kompromisszum-keresésre kényszeríti a kormányt, de hosszabb távon a stabilitás rovására mehet – különösen, ha az ellenzék nem érdekelt az együttműködésben.

A töredékszavazatok vonatkozásában is lehet értelme a befutónak tűnő egyéni (párt)jelöltre szavazni: minél több szavazatot szerez a jelölt, annál nagyobb előnnyel nyer, így több töredékszavazat kerül az országos pártlistára.

Arról hogy mely választókerületekben kik az esélyes jelöltek, közvéleménykutatáson alapuló adatokat találsz itt és itt. Ezek az adatok  a fenti válasszal együtt segíthetnek abban, hogy politikai meggyőződésed érvényre juttatása érdekében a leghatékonyabb használd a szavzatod.

Van értelme szavazni akkor is, ha egy várhatóan vesztes pártra, jelöltre szavaznék?

Természetesen van. A választások során nem kormányt, hanem Országgyűlést választunk, ahol pedig fontos, hogy melyik párt milyen létszámú frakciót alakíthat – ahogy az előző pontban is látható volt. A várhatóan alulmaradó párt támogatásával csökkentheted a győzelem arányát a nyertes párt oldalán. Ezt egyrészt a töredékszavazatok révén érheted el. Másrészt pedig a mandátumokat az egyes pártok listájára leadott szavazatok arányában osztják szét, tehát minél nagyobb támogatottságot ér el egy végül alulmaradó párt, annál kevesebb parlamenti helyet kap majd a győztes párt.

A választások során ellenzéket is választunk: nem mindegy, hogy kik és mekkora arányban ellenőrzik a többség munkáját, kérik számon a kormányon a döntéseit, és állják útját, vagy kritizálják, fejlesztik az esetlegesen elhamarkodott többségi kezdeményezéseket.

Arról hogy mely választókerületekben kik az esélyes jelöltek, közvéleménykutatáson alapuló adatokat találsz itt és itt. Ezek az adatok  a fenti válasszal együtt segíthetnek abban, hogy politikai meggyőződésed érvényre juttatása érdekében a leghatékonyabb használd a szavazatod.