A választási eljárás egyik alapelve az eljárás nyilvánossága. Csak olyan választások eredményét van okunk elfogadni, amelynek folyamata mindannyiunk számára átlátható. A sajtó szerepe a választások körüli közügyekről való tudósításban, és az eljárás ellenőrzésében is kiemelkedő. Az eljárás akkora nyilvánosságot kap, amekkorát a sajtó ad neki.  A sajtó részvételét ennek megfelelően biztosítják a választási eljárás egyes szakaszainak megfigyelésében. A sajtó képviselőjeként Te is hozzájárulhatsz a választási eljárás ellenőrzéséhez – elmondjuk, hogyan!

Mit érhetek el vele?

  • Tájékoztathatod a nyilvánosságot a szavazás alatt és a szavazatszámlálás során történtekről.
  • Őrködhetsz a választások tisztasága fölött: nehezebb csalni, ha Te is ott vagy és figyelsz, esetleg felvételt készítesz! Mivel a magyar választásokon nem lehetnek jelen hazai civil megfigyelők, ez a szereped a sajtó képviselőjeként különösen fontos.
  • Ha mégis visszaélést észlelsz, felléphetsz ellene! Olyan bizonyítékokhoz juthatsz, amelyekhez mások nem férnek hozzá, ráadásul ezeket a szélesebb nyilvánosságnak is bemutathatod!

Bárki bárhol ott lehet a szavazás alatt, ha ő sajtónak mondja magát?

Nem egészen: vannak azért szabályok. Ezek célja, hogy a sajtó jelenléte biztosan ne veszélyeztesse a választás titkosságát, se a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét, ugyanakkor a sajtó megfelelően tudja tájékoztatni a közvéleményt.

Ki minősül a sajtó munkatársának, újságírónak a választási eljárás során?

A választási jogszabályok a sajtó munkatársát a “médiatartalom-szolgáltató képviseletében eljáró személy” megnevezéssel illetik. A médiatartalom-szolgáltató fogalmát a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény határozza meg, egy meglehetősen összetett definícióval, aminek lényege a következő.
A médiaszolgáltatást és a sajtótermék kiadását a jogszabályok összefoglalóan médiatartalom-szolgáltatásnak nevezik.

A médiaszolgáltatás típusai:

  1. lekérhető médiaszolgáltatás (pl. honlapra feltöltött videók, YouTube csatorna) és
  2. lineáris médiaszolgáltatás (előre összeállított műsorrend alapján nyújtott szolgáltatás, pl. TV, rádió, internetes live stream).

A sajtótermék jogi fogalma szerint mindig üzletszerűen nyújtott szolgáltatás, szerkesztői felelősséggel, tájékoztatási céllal. Napilap, időszaki lap, internetes újság tartozhat ebbe a körbe.

Minden médiaszolgálatást és sajtóterméket szükséges regisztrálni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál annak érdekében, hogy az azt szolgálató médiatartalom-szolgálatónak minősüljön.

A nem regisztrált, saját célokat szolgáló honlap, blog nem minősül sajtóterméknek, és így nem hivatkozhatsz arra, hogy médiatartalom-szolgáltató képviseletében eljáró személy lennél. FIGYELEM! Ugyan bármilyen blogot is regisztrálhatsz sajtótermékként, de ezzel nem csak jogok (pl. választási eljárás megfigyelése), hanem kötelezettégek, terhek is járnak. Például a regisztrált sajtótermékek elleni helyreigazítási pereket lehet indítani. Mindig neked kell tehát mérlegelned, megéri-e összességében regisztrálnod egy sajtóterméket, vagyis az így szerzett jogok megérik-e a felvállalt terhekért cserébe.

Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a sajtó munkatársa kifejezést használjuk ebben az útmutatóban a médiatartalom-szolgáltató – vagyis regisztrált médiaszolgáltató vagy sajtótermék – képviseletében eljáró személy helyett.

Hogyan kell igazolnom a választási szervek előtt, hogy a sajtó munkatársa vagy?

Két dolgot kell magaddal vinned. Egyrészt szükséges magaddal vinni személyazonosításra alkalmas igazolványt: ez lehet személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél. Másrészt a sajtó képviseletét igazoló dokumentumot is vinned kell magaddal. Ez kétféle lehet:

  • egy meghatalmazás, melyet a médiatartalom-szolgáltató (a munkahelyed, megbízód) állít ki név szerint a te részedre,  és kifejezetten feljogosít benne arra, hogy tudósíts a választás eseményeiről, VAGY
  • sajtóigazolvány, amelyet újságíró szakmai szervezet állított ki. Tehát a munkáltatód által adott igazolvány vagy akár saját készítésű kitűző, badge, karszalag nem fogadható el!

Külképviseleteken az ottani választási iroda “a helyi körülményekre tekintettel” más, az előzőekben nem felsorolt okiratot is elfogadhat. Ez első ránézésre könnyítésnek tűnik, de éppen azért, mert nincs meghatározva, hogy mi lehet ez a “más” okirat, kiszámíthatatlanabbá is teszi a rendszert. Hiszen a külképviseleti választási iroda eseti mérlegelésétől függ, hogy elfogadják-e az adott okiratot.

Hova mehetek be a sajtó munkatársaként a választás során?

Lehetőséged van a szavazás megkezdésétől a szavazás tényleges lezárásáig jelen lenni a szavazókörökben és a külképviseleti szavazás során a szavazóhelyiségben. A szavazásra kijelölt külképviseletek listját itt találod.

Ezen felül jelen lehetsz a szavazatszámlálás során a szavazóhelyiségben. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok szavazatait, azaz a levélszavazatokat csak később, a választást követő napokban összesítik: ezek megszámlálásánál is jelen lehetsz. Az utóbbi különösen fontos: általában kevés figyelem kíséri, a pártok delegáltjai sem figyelik a levélszavazatok számlálását — pedig múlhat rajtuk 1-2 mandátum (2014-ben például a  kormánypárti erők ⅔-os többsége!).

Fotózhatok, készíthetek videót vagy interjút a sajtó munkatársaként a szavazókörben?

Ezt tiltó jogszabályi rendelkezés nincs, de számos szempontra oda kell figyelned a sajtó munkatársaként, többek között a következőkre:

  • Úgy végezd a munkád, hogy azzal ne akadályozd a szavazás menetét, ne tartsd fel se a választópolgárokat a szavazásban, se a szavazatszámláló bizottság tagjait feladataik végzésében. Mivel a szavazásra rendelkezésre álló időtartam nem hosszabbítható meg, fontos, hogy mindenki fennakadás nélkül leadhassa a szavazatát. Ha csak vágóképeket akarsz készíteni, akkor is válassz olyan helyet, ahol nem akadályozod a szavazók mozgását.
  • Közszereplőt, politikust minden további nélkül lefotózhatsz, készíthetsz róla videófelvételt, vagy vele interjút – de ez sem akadályozhatja a többi választópolgár szavazását, a szavazatszámláló bizottság tevékenységét.
  • Magánszemélyektől – akik nem közszereplők, nem politikusok – szükséges a hozzájárulás beszerzése a felvételkészítéshez. Tömegfelvételt (távolról készült felvétel, amelyen sok ember egyszerre látszik) hozzájárulás nélkül is készíthetsz.
  • Szavazatszámláló bizottság tagjáról a TASZ álláspontja szerint mindenképpen készíthetsz felvételt, ha éppen jogsértést követ el.
  • Kitöltött szavazólapról – különösen, ha az még éppen a választópolgárnál van – ne készíts felvételt. Ez a szavazás titkosságát sérti. Akkor se készíts képet a szavazólapról, ha a választópolgár ezt kifejezetten kéri, mert önként sem lehet lemondani a szavazás titkosságáról.
  • A szavazófülke használata nem kötelező, de ettől nem készíthetsz felvételt a szavazólapját a fülkén kívül kitöltő választópolgárról (és szavazólapjáról). A szavazófülkén kívül tartózkodó közszereplőről viszont készíthetsz felvételt, de a szavazata ekkor se látszódjon!
  • Az interjú készítésére különösen igaz, hogy fennakadást okozhat a szavazásban: ezért inkább a szavazóhelyiségből távozókat próbáld szóra bírni, a szavazóhelyiségen kívül (exit poll interjú).

Kérhet-e nyilatkozatot a sajtó munkatársa a választási szervek dolgozójától?

Igen, de figyelned kell arra, hogy a választási szervek dolgozói, így pl. a szavazatszámláló bizottság tagjai a választási eljárás törvényességét kell hogy biztosítsák — ebben a sajtó sem gátolhatja őket. A választási szervek dolgozói munkájuk során pártatlanok kell hogy maradjanak, így pártpolitikai kérdésekre valószínűleg nem fognak válaszolni. Munkájukkal vagy a szavazás menetével kapcsolatos kérdéseket viszont nyugodtan feltehetsz nekik, pl. azt, hogy történt-e rendkívüli esemény a szavazás során. Érdeklődhetsz náluk arról is, hogy az adott szavazókörben hogyan alakul a részvétel.